Többféle külső segítséghez fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy valamilyen elakadással szembesülünk a magánéletünkben, a munkahelyünkön, vagy esetleg életünk nem az átalunk megtervezett mederben folyik valamiért.
Sokszor nem egyértelmű, milyen típusú vagy fókuszú segítségre is van szükségünk egy-egy adott élethelyzetben.
Az sem könnyíti meg a választást és azt, hogy felkeressünk egy szakembert, hogy még mindig sok tévhit és indokolatlanul negatív előjel kapcsolódik ezekhez a segítő szakmákhoz.
Pedig itt sem történik más, mint a fogorvosnál vagy szemészeten amikor szakember segít a gyógyulásban.
A coach és a pszichológus munkáját gyakran tévesztik össze illetve keveredik a köztudatban.
Fontos azonban rávilágítani arra, hogy eltérő képzési hátterű, célú és módszerű segítő szakmákról beszélünk.
Leggyakrabban talán a pszichológus és a coach munkája mosódik össze a köztudatban, pedig eltérő képzési hátterű, célú és módszerű segítő szakmáról van szó.
Ki is az a coach?
A coach (ejtsd: kócs) szakmára illetve kifejezésre sajnos nem született frappáns magyar kifejezés, ezért jobb híján a magyar nyelv is átvette az angol megnevezést, és ez alighanem már így is marad.
A coach angol jelentése edző.
Ha ebből indulunk ki akkor valóban a coaching folyamatot ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor az edző a legtöbbet igyekszik kihozni a sportolóból.
Egyre többször tapasztaljuk napjainkban, mintha mindenhol coachingolni szeretnének bennünket, lépten-nyomon belebotlunk különböző fórumokon coach-okba.
Sajnos ezt a divatos megnevezést olyanok is használják, akiknek nincs meg az ehhez szükséges képzettsége és tapasztalata. Ha biztosra akarunk menni, csak olyan coachot érdemes választani, aki szakirányú képzés keretében szerzett coach képesítést vagy akár nemzetközi coach minősítéssel is rendelkezik.
Erre nyugodtan kérdezzünk rá a kapcsolat felvétel során, vagy ellenőrizzük!
Coaching-kompatibilis témák:
Life coaching: Akár magánéletbeni elakadással vagy munkahelyi problémával, esetleg mindkettővel egyszerre állunk szemben, a megfelelő coach segíthet nekünk. A life coach-ing témakörébe olyan kategóriák tartoznak, mint például az életmódváltás, időmenedzsment, önbizalomnövelés, párkapcsolati kérdések.
A coaching célja nem más, mint a gyors problémamegoldás, és ez egyben meghatározza és behatárolja a coaching folyamat során feldolgozható témaköröket is. Így nem tartozik ide például egy trauma feldolgozása vagy a gyászmunka.
Business coaching: A business (üzleti) coach a munkahelyi helyzetek kezelésében tud segítséget nyújtani, mint például a karriertanácsadás, stresszkezelés, konfliktuskezelés, munkahelyi kiégés, beosztottak menedzselése, vezetői kompetenciák fejlesztése.
Az executive coach kifejezetten a (felső)vezetői pozícióban dolgozókkal foglalkozik.
A coach nem csak úgy beszélget veled, mint egy barát vagy családtag. Ez az egyik leggyakoribb sztereotípia és a coaching szakmát érő gyakori támadások egyike, hogy a coach nem csinál mást, „csak beszélget” a kliensével, mint bárki más, akár egy barát vagy családtag.
Azaz sokan azt gondolják, ezt bárki meg tudja tenni az ismerőseink köréből, ráadásul ingyen.
Természetesen egy coaching folyamatban nem erről van szó, ez annál sokkal komplexebb. Az egyéni coaching során a coach strukturált beszélgetéseket folytat az ügyfelével és egy előre felépített menetrend szerint haladnak előre lépésről lépésre a kitűzött cél felé egy általában 5-10 alkalomból álló coaching folyamat során.
A coaching célja tehát a gyors problémamegoldás, a megbeszélések jelenre és a jövőre orientálódnak, nem ásnak mélyre a múltban és tárnak fel múltbéli dolgokat.
A legfőbb kérdés itt nem a miért, hanem a hogyan.
A coach abban segít nekünk, hogy minél hatékonyabban valósíthassuk meg a céljainkat.
Az egyéni coaching mellett létezik csoportos coaching is, ami például hasznos lehet munkahelyi közösségek életében.
Mit nem tehet a coach?
Ahhoz, hogy valaki coach lehessen, nem szükséges és kötelező a pszichológusi végzettség, mindazonáltal egyáltalán nem ritka, hogy valaki a coach végzettsége mellé pszichológusi végzettséget is szerez, vagy éppen fordítva.
Értelemszerűen egy coach nem diagnosztizálhat és nem írhat fel gyógyszert sem. (Megjegyzés: Gyógyszer felírására kizárólag a pszichiáter jogosult, akinek a pszichológussal ellentétben nem bölcsészettudományi, hanem orvosi diplomája van.)
Egy coach tudja, hol húzódnak a coachingolás határai és hol van az a pont, ahol a coaching módszerek már nem elégségesek vagy eleve nem alkalmasak a probléma kezelésére.
Ebben az esetben a coach megfelelő szakemberhez (pszichológushoz vagy pszichiáterhez) – fogja irányítani az ügyfelét.
„Az jár pszichológushoz, aki beteg”
Ez egy olyan hibás sztereotípia, ami sajnos még mindig nem kopott ki a köztudatból.
Fontos tudatosítani, hogy pszichológushoz a lelkileg egészséges, pszichés zavaroktól nem szenvedő emberek is fordulhatnak.
Ezt indokolhatja például egy családdal, párkapcsolattal vagy karrierrel kapcsolatos elakadás (szülőkről való leválás, életközepi válság, válás), stresszkezelési problémák, önismeret fejlesztésére való igény.
Ezek nem feltétlenül jelentenek krízist, „csak” egy nehezen megküzdhető élethelyzetet.
Súlyosabb problémák – depressziós tünetek, pánikrohamok – esetén kifejezetten ajánlott a pszichológusi segítség igénybevétele.
Ha annyira magunk alatt vagyunk, ami már akadályozza a megszokott életvitelünket (régebb óta fennálló alvászavar, étvágytalanság vagy túlevés, nagy fokú feszültség vagy szorongás), nem tudjuk megfelelően ellátni a munkánkat vagy magunkat, akkor klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljunk.
Öngyilkossági gondolat esetén azonnali pszichiátriai kezelésre van szükség.
Pszichológus és pszichológus között is nagy a különbség
Pszichológus, szakpszichológus, pszichoterapeuta… Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni a különféle megnevezések és titulusok között.
A pszichológusi képzés során nagyon sokféle végzettség szerezhető, és ettől függően lényeges különbségek vannak abban, hogy egy adott pszichológus milyen problémákkal vagy betegségekkel foglalkozhat, és milyen módszereket alkalmazhat. Ne feledjük: jogunk van meggyőződni róla, hogy az általunk választott szakember valóban jogosult az adott terápia alkalmazására.
Éljünk ezzel a jogunkkal!
A pszichológus szakmához bölcsészettudományi egyetemi diploma szükséges. A jelenleg 3+2 évre bontott képzésben a 3 éves alapképzés viselkedéselemző (és nem pszichológus) diplomát ad.
Ezzel a végzettséggel tipikusan HR területen szoktak elhelyezkedni. Aki ezt követően elvégzi a plusz 2 éves mesterszakot, az okleves pszichológus titulust szerez.
Az okleveles pszichológus csak limitált körben nyújthat segítséget: lelkileg egészséges klienseknek, konzultáció keretében. A feldolgozható témák tekintetében ő áll a legközelebb a coach-hoz (a fent említett fontos különbségekkel).
Az okleveles pszichológus aztán tovább specializálódhat és szakpszichológussá válhat (például pedagógiai vagy szexuál-pszichológiai szakpszichológus).
A szakpszichológusok közül csak a klinikai szakpszichológus diagnosztizálhat és végezhet gyógyító munkát, illetve terápiát olyan páciensek esetében, akik valamilyen lelki zavarral, személyiségzavarral vagy pszichés betegséggel küzdenek.
A pszichoterapeuta a „csúcspszichológus”: a leghosszabb képzési időt (11 év) maga mögött tudó szakember: ő olyan klinikai szakpszichológus, aki pszichoterápiát is alkalmazhat.
Közös pontok
Bármely segítő szakmában dolgozó szakemberhez is fordulunk (coach, pszichológus, pszichiáter, mentor), a kapcsolat minden esetben a bizalomra épül.
Ha nem érezzük komfortosnak, biztonságosnak a környezetet, nem tudunk megnyílni, vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy nincs meg közöttünk az összhang, a „kémia”, akkor ne féljünk szakembert váltani!
A napozás nagy divat manapság, és sok Nő és Férfi jár szoláriumba, vagy természetes módon barnul, hogy megőrizze csodálatos barna bőrtónusát.
Azonban hasznos a barnulás?
És hol jobb napozni, a kék ég alatt vagy a szoláriumban?
Minderről érdemes részletesebben beszélni.
A természetes barnulás előnyei és ártalmai
A tengerparton napozni nem csak hasznos, hanem kellemes is. Mindenesetre az embereket érdekli a napozás, ennek az eljárásnak az előnyei és ártalmai.
Először is érdemes tanulmányozni a barna bőr megszerzésének folyamatának sajátosságait a napsugarak alatt. Tehát a nap eléri a bőr felszínét, felmelegíti és sejtszinten kiszáradást okoz.
Ugyanakkor a bőr lipidegyensúlyának problémái is vannak. Fennáll a feszességének és rugalmasságának elvesztése – legalábbis egy időre.
A napfény hatására a szervezet elkezdi termelni a pigment melanint. A bőrben termelődik, és sötét színűre festi, megvédi a mélyebb rétegeket az ultraibolya sugárzás behatolásától.
A természetes barnulásnak vannak pozitív és negatív oldalai. Ezeket külön kell szétszedni. Az előnyök közül fontos megjegyezni a következő pontokat:
A napfény lehetővé teszi a szervezet számára a D-vitamin sikeres termelését. Ez a vitamin fontos a kalcium és a foszfor felszívódásához, valamint a csontok, fogak, körmök és haj egészségéhez.
Hatásukra a szervezet megtelik szeratoninnal, endorfinnal. Ezek a hormonok boldoggá teszik az embert. Ezért a valódi nap sugarai alatti pihenés pozitív érzelmeket okoz.
A nap serkenti a szövetek növekedését és helyreállítását, valamint aktiválja az oxidatív folyamatokat – javul a sejtszintű légzés.
Az anyagcsere felgyorsul, sejtszinten is. Ezenkívül számos enzimet aktivál.
A közvetlen napsugárzás elpusztítja a baktériumokat.
Így a barnulás egészségügyi előnyei tagadhatatlanok.
Az ekcémától a pikkelysömörig számos bőrbetegség kezelésében javasolt a közvetlen napsugarak egyik vagy másik „fajtája”.
Az ultraibolya, amellyel a nap bőkezűen ellát bennünket, angolkór és depresszió esetén szükséges. A napozás azonban nem csak pozitív oldalaival tetszetős.
Érdemes megjegyezni, hogy a természetes napfénynek megvannak a maga hátrányai. És különösen az alatta lévő személynél fennáll annak a veszélye, hogy megég, túlmelegszik, napszúrást kap.
Ha egy szoláriumban a sugárzási teljesítményt, az időt és az összes folyamatot szabályozzák, akkor természetes körülmények között az ember egyszerűen alábecsülheti a napsugárzás erejét, amely különösen ebédidőben, felhőtlen időben növekszik.
A strandokon pedig a napnak is sikerül visszavernie a vízről, erőt adva a sugárzásnak.
A túlzott napfénynek való kitettség dermatitishez és napszúráshoz vezet. Egy személy rosszabbul érezheti magát, fennáll az eszméletvesztés veszélye. A fejfájás és a gyengeség érzése a napszúrás előhírnöke lehet.
Túlzott napozás után, különösen ismételt expozíció után, egy személyben jó- és rosszindulatú daganatok, különösen bőrrák alakulhatnak ki. Gyakran vannak problémák a szemmel – pterygium, szürkehályog, fotokonjunktivitis és mások.
A szolárium előnyei és ártalmai
Sokan látogatják a szoláriumot, előnyben részesítve azokat a természetes szolár kezelésekkel szemben.
Hiszen egy szolárium (pl; Trend automata szolárium hálózat) az év bármely szakában nyitva tart, a belépés napsütéses és esős napokon egyaránt releváns.
Ráadásul a szoláriumok tulajdonosai nyíltan állítják, hogy az ilyen eljárások kevésbé károsak, mint a természetes barnulás.
Ez IGAZ?
Érdemes megjegyezni, hogy a szoláriumban való barnulásnak továbbra is vannak ellenjavallatai, és ez a megközelítés önmagában is rejt egy bizonyos veszélyt.
Bár természetesen az ilyen berendezések készítői mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legbiztonságosabbak legyenek.
Tehát a szoláriumsugárzás spektrumában az adagolt A és B spektrum érvényesül.
A legveszélyesebb C-sugarakat levágják. Ezért a szoláriumban minden szabály szerint napozó egészséges ember minimális egészségügyi kockázattal szembesül.
Ennek ellenére a WHO figyelmeztet az ilyen eljárások bizonyos veszélyére, és javasolja azok kizárását.
Ha a szolárium előnyeiről beszélünk, megjegyezzük:
Lehetőség a barnulásra bármilyen időjárásban és az év bármely szakában.
Bőr felkészítése a strandszezon vagy déli látogatás előtt.
Egyenletes és gyönyörű barnaság, amelyet más módon nehéz megszerezni.
Pattanások, kisebb esztétikai hibák eltüntetése.
Megszabadulni a depressziótól a hormontermelés miatt.
A melanin védelem megjelenése, amely egész nyáron gátként szolgál.
Kockázatok, amelyekkel a szolárium látogatóinak szembe kell nézniük:
A bőr keratinizálása „ész nélküli” barnítása, ami negatívan befolyásolja annak egészségét és megjelenését.
A bőr kiszáradása és égési sérülések a szolárium helytelen használata során.
Korai öregedés a bőr kollagén, elasztin pusztulása miatt.
A rák megjelenése vagy kialakulása.
Örökké megmaradó öregségi foltokkal kapcsolatos problémák.
A szolárium ellenjavallatai
Érdemes megjegyezni, hogy a szolárium használata „ésszel” ajánlott a világos bőrűek számára, akik könnyen égési sérüléseket szenvednek az ilyen expozíciótól.
Szintén érdemes elhagyni a szolárium használatát, ha nagyszámú anyajegyek találhatóak a bőrön.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a test az epilálás, peeling és egyéb eljárások után sebezhetőbb.
És ilyen helyzetben a szolárium látogatását több héttel el kell halasztani. Ezenkívül az eljárások nem relevánsak a bőrproblémákkal küzdők számára, különösen a krónikusak számára.
És van egy nagy lista a betegségekről a tuberkulózistól a mastopathiáig, amelyekben szintén jobb tartózkodni a szoláriumtól.
Arról is van külön lista, hogy mit ne tegyünk szolárium után. Tehát a szolárium meglátogatása után nem kell rohannia a strandra vagy a nap alá. Ha ki kell mennie a napra, viseljen hosszú ujjú ruházatot. Nem szabad szoláriumozni közvetlenül a szőrtelenítést követően, különösen a lézeres szőrtelenítés után – jobb várni egy-két hetet.
Az első szoláriumlátogatás után a világos bőrűek ne rohanjanak vissza másnap szolizni – jobb 1-2 nap szünetet tartani.
Fontos, hogy saját közérzete szerint navigáljon, ne állítsa be a maximumra az időzítőt, és hallgassa meg a szolárium szalon tulajdonosának tanácsait.
Vásárolhatunk barnítókozmetikumokat is ( szolárium krémek), amelyek legalább a legnagyobb anyajegyeket fedik le.
Így minimalizálhatja a rák kockázatát.
Amire emlékezni kell napozáskor
Annak érdekében, hogy az UV-sugárzásnak csak az előnyeit élvezze, és soha ne találkozzon azokkal a problémákkal, amelyeket a szolárium vagy a természetes barnulás okozhat, ismernie kell bizonyos szabályokat, és be kell tartania azokat.
Tehát annak érdekében, hogy megfelelően napozzon a szoláriumban vagy a napon, érdemes megjegyezni néhány bizonyos szabályt.
Mindenekelőtt a bőr típusára és az időre vonatkozik.
Mennyi időt lehet eltölteni egy modern szoláriumban?
Ha a bőr világos, akkor az első kezelés nem haladja meg a 3-4 percet. A jövőben akár növelheti az időt.
Sötét bőr esetén 5 perc javasolt az első szoláriumozás, majd ezt követően növeljük.
Szoláriumban a sugárzás dózisa azonos és kiszámítható, a napozás ideje kiszámítható.
Ami a természetes napfényt illeti, itt néhány különböző tippet kell követnie. Tehát nem szabad melegben sétálni a napsütésben, és még inkább napozni ilyenkor.
A kritikus idő 10-11 óráig, majd ebéd után 15-16 óráig tart.
Érdemes könnyű és bő, de zárt, hosszú ujjú ruházatot is viselni. A rövidnadrág vagy rövid szoknya a napon szintén nem megfelelő.
Ne feledkezzünk meg a kozmetikai, gyógyszerészeti cégek fejlesztéseiről. Tehát napvédőt és fényvédőt kell vásárolnia.
Vannak speciális termékek a szoláriumokhoz és a szabadban való napozáshoz is. Mindenki választhat magának megfelelő védelmi rendszerrel ellátott krémet, gélt vagy spray-t, hogy megvédje magát a napsugárzástól, vagy biztosítsa a szép, egyenletes barnulást a szoláriumban.
A napon kalapban és napszemüvegben kell maradnia. A szoláriumban szemüveget kell viselni, hogy ne sértse meg a szemet.
Ha nem, akkor érdemes csukott szemmel napozni. Érdemes olyan bikini felsőt vásárolni, amely véd a mellrák ellen. Velük együtt gyakran kaphatóak különböző méretű pöttyök formájában készült mellbimbót és anyajegyet védő matricák.
Nagy anyajegyekre ragasztják, hogy megakadályozzák a bőrrák kialakulását. A strandon is fontosak.
Így a természetes és a mesterséges barnulásnak is megvannak a maga előnyei. A mesterséges jobban szabályozható, könnyebben kiszámítható a besugárzás optimális ideje és dózisa, sokkal kevesebb a nehézség a mellékhatásokkal és azok előfordulásának kockázatával.
De a természetes barnulás mindenki számára ingyenes minden nyáron. Serkenti a szervezetben lezajló természetes folyamatokat, sok pozitívumot ad.
Mindenkinek joga van kiválasztani, hogy melyik napfürdőt válassza. Mindenesetre érdemes megóvni magát és szeretteit az esetleges túlzásoktól és kockázatoktól.
A lényeg, hogy senki ne égjen meg és ne kapjon napszúrást, ne legyen hosszú távú következménye a napozás iránti túlzott szeretetből.
Ha nincsenek túlzások, az eljárások csak pozitív benyomásokat keltenek, növelik az immunitást és javítják az egészséget.
Reggelenként, a tükör előtt állva egy bizonyos kor felett naponta tesszük fel magunknak a kérdést: miért kell öregednünk, miért kell így ráncosodnunk?
De most tényleg, miért?
Arra, hogy miért kell megöregednünk, természetesen nem tudunk válaszolni – legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a legjobb ezzel kapcsolatban az, ha mindenki beletörődik, és elfogadja kérlelhetetlen a tényt.
A bőr öregedésére viszont már elég jó magyarázatokkal szolgál a tudomány: alapvetően – és nagyon leegyszerűsítve a választ – egy kollagén nevű anyag felelős ezért a dologért, és emellett még az is, hogy hogyan ápoljuk és óvjuk a bőrünket az évek során.
Ettől ruganyos a bőrünk
A kollagén egy kocsonyás állagú anyag, amely a testünk minden kötőszövetében megtalálható, és alapvetően a szövetek tartásáért és rugalmasságáért felelős, de fontos szerepet kap a szövetek növekedésében és fejlődésében is.
Bőrünk igen nagy arányban tartalmazza ezt a zselatint: a test legnagyobb szervének mintegy háromnegyede belőle épül fel.
Folyamatos csökkenése – amely természetes és vissza nem fordítható folyamat – a test szövetei rugalmasságának, ellenálló képességének romlásához vezet, ami a bőr esetében lassú elvékonyodást, megereszkedést, pettyhűdést, a ráncok megjelenését és elmélyülését jelenti.
A kollagéncsökkenés által előidézett ráncosodási folyamatot tovább erősíti, hogy 40 év felett érezhetően lelassul az anyagcsere, és ennek részeként csökken a bőr mirigyeinek tevékenysége is, amitől szárazabbá, rugalmatlanabbá, „törékenyebbé” és sérülékenyebbé válik a bőrünk.
Rajtunk is múlik, hogyan csökken a kollagén szintje
20 éves kor után körülbelül 1 százalékkel kevesebb kollagént termel a szervezetünk minden egyes évben a megelőzőhöz képest, és a 60. életévére a legtöbb ember testének kollagéntermelése teljesen le is áll.
Függetlenül attól, hogy milyen egészséges életet élünk és mennyire óvjuk a bőrünket a környezet káros hatásaitól – például az intenzív napsugárzástól –, a kollagén csökkenése beindul, és legnagyobb bánatunkra visszafordíthatatlanul, életünk végéig el is tart.
Ezt elkerülni nem tudjuk, de a kollagén csökkenés ütemére, vagyis az öregedésünk sebességére azért van némi ráhatásunk.
Ugyanis a szervezet szöveteiben – így a bőrben is – a kollagénszint csökkenését a gének által meghatározott „öregedési program” mellett több más, az életmódunkkal és a környezeti hatásokkal összefüggő tényező is befolyásolja: a kialvatlanság, a dohányzás és az alkoholfogyasztás például drasztikusan rontja le a szervezetünk kollagénállományát és termelését (nem véletlen, hogy egy átdorbézolt éjszaka után reggel olyan gyűröttek vagyunk!).
Emellett nagyon sokat árt neki a tartós stressz, a túlzott fizikai és lelki megterhelés, az egyoldalú, rendszertelen és vitaminokban szegény táplálkozás éppúgy, mint a nem megfelelő hidratáltság – vagyis magyarul az, ha nem iszunk minden nap elegendő vizet.
Egyszóval helyes életvitellel (pl. napi 8 órás alvással, mértékletes és változatos táplálkozással, a káros szokások – dohányzás, alkoholfogyasztás – elhagyásával stb.), valamint rendszeres ápolással (krémek használatával és masszázzsal) óvhatjuk a „kollagénkészletünket”, segíthetjük az újratermelődését, és lassíthatjuk a csökkenést – aminek egyik látványos és igen kellemes hatása az lesz, hogy később és lassabban jelennek majd meg az arcunkon a ráncok.
A napfény táplál és öregít
A bőr ráncosodásáért azonban nem egyedül a kollagént kell felelőssé tenni.
A korral járó természetes öregedés mellett – amelynek tempója egyrészt a génjeinkben kódolt, másrészt pedig az életmódunktól függ – a napfény hatására bekövetkező úgynevezett fotokárosodás is jelentős hatással van arra, hogy milyen erősen ráncosodunk.
A fotokárosodás mértéke egyyenes arányban van azzal, hogy életünk során mennyi időt töltünk napon, hiszen a nap ultraibolya (UV) sugarai folyamatosan „égetik” a bőrt, és igénybe veszik annak ellenálló képességét.
A napon a bőrünk egészen egyszerűen gyorsabban használódik el, és nem véletlenül mondják valakire, hogy napcserzett: az olyan emberek, akik az életmódjuk, foglalkozásuk miatt sok időt töltenek a szabad ég alatt, nagy mennyiségben kapnak UV sugárzást, sokkal hamarabb válnak ráncossá és ránézésre öreggé.
A ráncosság persze nem jelent egyet az öregséggel, hiszen fiatalon is megjelenhetnek már a szarkalábak, és idős korában is maradhat egészen fiatalos valakinek a bőre.
A ráncosság a biológiai életkorra utal inkább: azt mutatja meg, hogy valójában mennyire idős, elhasznált a szervezetünk.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy valójában mennyi idősek is vagyunk ebből a szempontból, nagyon gyorsan elvégezhetünk magunkon egy tesztet: mindössze annyit kell tenni, hogy a kézfejünkön két ujjal összecsippentjük a bőrt, és egy percig így tartjuk, majd engedjük el, és megfigyeljük, mennyi idő alatt simul ki teljesen.
Az alábbi táblázatból megállapíthatjuk, hogy mennyi a biológiai életkorunk:
Akik már jártak Sarudi Dettinél, tudják, hogy a ThetaHealing® módszerben igen járatos és számos sikertörténettel büszkélkedhet
Akár sejtszinten is befolyásolhatják szerveink, vagy akár az egész szervezetünk működését is gondolkodásunk.
Kezdjük egyből az egyik legjellemzőbb terhelővel, az érzelmekkel és a stresszel.
Minden ember életét befolyásolják az érzelmek. Ez természetes, hiszen érzelmekkel reagálunk a környezetünk változásaira.
Öröm, bizonytalanság, aggodalom, düh, fájdalom, bánat, félelem, szerelem, gyász, vagy akár a jól ismert, és sokat emlegetett stressz…
Ezek mind befolyásolják a közérzetünket, és a mindennapjainkat.
Lehet pozitív „gyógyhatása”, vagy okozhat komoly megbetegedéseket. Már az ókori bölcsek is írtak a derű, vagy a szerelem gyógyító hatásáról, mint ahogyan a hagyományos kínai gyógyászatban is komolyan foglalkoznak a félelem, a düh, az aggódás, vagy a szomorúság megbetegítő hatásáról.
De hogyan és miért alakulnak ki az érzelmek, vagy a stressz nyomában a betegségek?
Az újkori orvoslásban a betegségek kialakulásában az érzelmeknek kevés jelentőséget tulajdonítottak.
Az áttörés a ’80-as, ’90-es években történt, amikor már egyre több orvos ismerte el a stressz, és a megélt érzelmek fizikai tüneteket is okozhatnak az embereknél.
Elkezdték kutatni ezt a témát, és arra a következtetésre jutottak, hogy érzelmek elsősorban az immunitást befolyásolják.
A negatív érzelmi programok elsősorban az immunsejtek együttműködését gátolják.
Ennek következtében a szervezet nem tudja ellátni megfelelően immunfeladatát.
Röviden. Nem tudja eltávolítani a szövetek közt elszaporodó mikrobákat, és a felhalmozódott káros anyagokat.
Így ezek a terhelők megülnek az idegrendszerben, a nyirokcsomókban, vagy a kötőszövetekben, blokkolva azok normál működését.
Ezeken a területeken működési zavarok, gyulladások, vagy akár kórokozó gócok képződhetnek, amik hosszútávon krónikus, vagy visszatérő megbetegedéseket alakíthatnak ki.
Ezentúl a hosszú ideig fennálló negatív érzelmek, bármennyire is próbáljuk őket eltitkolni, vagy elnyomni, sajnos, bevésődnek elménkbe.
Képesek arra, hogy hamis képet alakítsanak ki a környezetünkről.
Emiatt a szervezet nem reagál megfelelően a veszélyt jelentő ingerekre.
De előfordul az is, hogy olyan helyzetekben fúj riadót, amikor az nem indokolt (pl.: tériszony). Legtöbbször ezeknek köszönhetjük a felerősödött, vagy irracionális érzelmeket, és érzelmi kitöréseket is (hiszti, vagy féltékenységi roham…).
Tudnunk kell azonban, hogy a folyamat visszafelé is működik!
Gondoljuk meg, amikor „bujkál bennünk a betegség”
Rendszerint magunk sem tudjuk miért lehangoltabbak, feszültebbek, nyűgösebbek vagyunk. Pedig még nincs lázunk, vagy nincs klasszikus betegség tünetünk.
Ha hosszabb ideig lappang bármilyen betegség, esetleg a szöveteink közt megbújik valami idegen, vagy a szervezet számára káros anyag, azok is kialakíthatnak fóbiákat, vagy felfokozott érzelmi reakciókat.
És elindul az ördögi kör.
A szervezet egészségére azonban bizonyítottan a stressz van a legnagyobb hatással.
Stressz érzés valójában a veszélyhelyzetekre való reakciónk. Ilyenkor megváltoznak a főbb élettani folyamatok.
Az agy a szív, az izomzat, és a tüdő területén vérbőség alakul ki. A hajszálerek ezeken a területeken kitágulnak, míg a többi helyen beszűkülnek.
Emiatt romlik a gyomor- és bélrendszer keringése. Zavar támad az emésztés-, a méregtelenítés-, és a kiválasztásfolyamataiban, romlik az ásványi anyagok felszívódása, és az immunitás.
Izomgörcsök alakulnak ki, amitől a tartás megváltozik, görcsösebbé válik, gerinc-, izom-, és ízületi fájdalmak alakulnak ki.
Az izomgörcsök azonban a belső szerveink mozgását végző úgynevezett simaizmokra is kihatnak.
Ilyen izmok végzik a gyomor keverő mozgását, vagy a bél továbbító mozgását.
De ezeket a simaizmokat találhatjuk meg a nagy erek falában is. Ha ezekben az erekben lévő izom is görcsösen összehúzódik, ez okozza a stressz miatti emelkedett a vérnyomást…
Ezen túl a stressz sajnos komoly hatással van a hormonrendszerünk működésére is.
Szerepet játszhatnak a pajzsmirigy-, vagy a nőgyógyászati betegségek, esetleg a cukorháztartás zavarának a kialakulásában is.
Ez már önmagában is komoly probléma.
De talán a nagyobb gondot jelent az, hogy az agyi területek hajszálereinek nagyobb átjárhatósága miatt, az agyi területek tisztaságát védő vér-agy gát a stressz hatására áteresztővé válik.
Így számos olyan káros anyag jut az agy területére, ami negatívan befolyásolja a központi idegrendszer működését.
Attól függően, hogy ezek a terhelők az agy melyik részén halmozódnak fel, az adott területekhez tartozó funkciók lassulnak, vagy károsodnak.
Ez segítheti például az allergiás, az autoimmun, vagy a daganatos folyamatok kialakulását, vagy fellángolását is.
Mégis, mit lehet tenni az érzelmi terhelők, vagy a stressz okozta problémák ellen?
No de ki tudja manapság kizárni az érzelmeket, vagy a mindennapi stressz-terhelést az életéből?
Aligha kivitelezhető.
Mi hát a megoldás?
Szerencsére egyedülálló lehetőségünk van a szervezetben felhalmozódott érzelmi-, és stressz- terhelés kivezetésére. Ez talán utópisztikusnak hangzik, de már a gyakorlat számtalan esetben bizonyított.
Természetesen nem úgy érjük el, hogy nyugtató hatású szerekkel tompítjuk le a központi idegrendszert.
Olyan megoldást vetünk be, aminek segítségével a szervezet „átszervezi” saját működését. Szétrombolja az agyba bevésődött negatív stresszprogramot, és hozzájárul, hogy az ember a stresszhelyzetből nyugodt, harmonikus helyzetbe jusson.
Mikor tudtál utoljára egy igazán nyugodt pillanatot úgy élvezni, hogy lehunytad a szemedet, és nem gondoltál semmire?
Hálás voltál azért a pillanatért és értékelted vajon a jelent?
Éllandóan, megállás nélkül rohanunk, stresszelünk és elfelejtünk örülni az igazán fontos és nagy pillanatoknak.
Pedig a boldogság az apró dolgokban rejlik, és ha megtanuljuk értékelni ezeket és szeretni önmagunkat, akkor megszabadulunk a felesleges aggodalmaktól, és elkezdhetünk igazán úgy élni ahogyan mindig is szerettünk volna.
Most mutatunk néhány lehetőséget, amelyek boldogabbá tehetnek téged.
Tegyél többet másokért
Amikor segíteszt másoknak, sokkal jobban fogod érezni magadat, mert jobban fogod értékelni önmagad.
Segíts egy idős hölgynek a bevásárló szatyrot vinni, tartsd az ajtót egy rohanó embernek, hallgass meg másokat, vagy esetleg adj ételt egy rászorulónak, esetleg végezz önkéntes munkát egy menhelyen.
Ezek annyira apró gesztusok, de ezek azok a dolgok, amelyek a világot jobbá teszik. Akkor leszel boldogabb és elégedettebb magaddal, ha jó szándékú vagy másokkal.
Ne ítélkezz
Ne ítélkezz mások felett és magad felett sem! Amennyiben valakinek a negatív tulajdonságait emeled ki, az negatív energiával tölt fel téged, amely káros lehet.
Próbálj meg a pozitív dolgokra koncentrálni, amelyeket másokban/másokon észreveszel. Önmagaddal szemben se legyél túlságosan kemény.
Tanulj a hibáidból, találj másik megoldást, és mindig optimistán tekints a jövőbe. Senki sem lehet tökéletes, nem igaz?
A negativitást örökre száműzd az életedből
Ha családtagjaid vagy barátaid negatív hatással vannak Rád, állandóan negatívitással táplálnak, és nem adják meg a szükséges támogatást, akkor próbálj minél kevesebb időt tölteni velük, és soha ne hagyd, hogy befolyásoljanak Téged.
Ne kövesd a drámai médiát! TV-műsorok, hírek, újságok és magazinok. A szabadidőben olyan dolgokat csinálj, amelyek boldoggá tesznek – keress egy hobbit, mozogj, sétálj, találkozz egy barátoddal, nézz meg egy inspiráló filmet vagy olvass egy könyvet.
Próbálj ki új dolgokat
A komfortzóna elhagyása sok előnnyel jár. Amikor valami újat próbálsz ki, szabadabbnak, magabiztosabbnak érzed magad, és egyfajta eufóriát élsz át, ami boldogsággal tölt fel.
Nem kell drasztikus változásokkal indítani, elég apró lépésekkel kezdeni, így mindig képes leszel kezelni azokat a helyzeteket, amelyek félelemmel töltenek el.
Járj ki gyakrabban a városba, teremts kapcsolatokat, iratkozz be egy tanfolyamra, olvass el egy olyan könyvet, amelyik nem tartozik a kedvenc műfajodhoz, vagy egyszerűen gondolj egyet, és utazz el bárhová. Szélesítsd a látókörödet, és keresd a boldogságot a komfortzónádon kívül.Tanulj meg NEMET mondani
A másokkal való kapcsolatokban bizonyos korlátokat kell megszabnod, hogy tiszteljenek téged. Ha valaki a munkahelyeden ki szeretne használni, és olyan dologra kényszerítene, ami nem tartozik a feladataid közé, akkor ne félj NEMET mondani.
A barátságokban vagy a szoros, családi kapcsolatokban is így járj el. Ha nem tanulod meg, hogy miként kell nemet mondani, akkor stresszes, túlhajszolt leszel, akit arra kényszerítenek, hogy olyan dolgokat tegyen meg, amit nem is szeretne.
Mosolyogj többet, próbáld megőrizni a pozitív hozzáállásodat, miközben olyan emberekkel veszed körbe magad, akik értékelnek téged és melletted állnak, amikor szükséged van rájuk.
Emellett tölts több időt a természetben, és ne felejts el a jelenben élni!
+1 TIPP!
Keresd fel Sarudi Dettit (ThetaHealing® Certificate of Practitioner Executive Business & Life Coach), aki nagy szakértelemmel „helyre teszi a gondolkodásodat”.
HA AZ ALÁBBIAK KÖZÜL BÁRMELYIK IS IGAZ RÁD, Sarudi Detti segíthet neked!
ha nincs pénzed és semmi remény, hogy elérd az álmaidat
ha utálod a munkád, de nem tudod, hogyan szabadulhatnál
ha kilátástalannak érzed az életed,
ha úgy érzed, hogy kifutsz az időből és túl késő mindenhez
ha úgy érzed, hogy valaki a környezetedben megkeseríti az életed
ha elkeseredett vagy, magányos és már nagyon szeretnél boldog lenni
A háziasszonyok egyre gyakrabban használnak különleges fűszereket az otthoni főzés során, mert vonzóvá, egzotikussá teszi az ételeket. Az egyik ilyen kuriózum a levendula.
Manapság előszeretettel kerül bele a teába, pogácsába, kekszbe, de ínycsiklandozó szörp is készül belőle. Igen. Ez a Levendula
A levendula nemcsak ízletesebbé és aromásabbá teszik az ételeket, de a kert, az udvar, az erkély dekorációjaként is szolgál.
Készül belőle aromaolaj, illatpárna, és a végtelenségig lehetne sorolni izgalmasabbnál izgalmasabb felhasználási formáját és fontos kiemelni vizuális varázsát is, mert csodás fotókat készíthetünk a levendulavirágzást elkapó kirándulásainkon.
Ez a gyönyörű évelő a Földközi-tengeren őshonos növény, ma már az egész világon megtalálható: Európában, Amerikában, Afrikában, Indiában.
A cserje szárának magassága 60-90 cm, fás gyökere mélyen a talajba kerül.
Fajtától függően körülbelül 30 faj van, a levelek hossza elérheti a 2,5-6 cm-t, szélessége körülbelül 4 cm. Virágszárak, amelyek tüskések, fehér, rózsaszín, kék, lila kis virágokból állnak.
Az első virágok június közepén nyílnak, és a virágzás vége augusztusban következik be.
Más fűszeres növényekhez hasonlóan a majoránna, a citromfű, a rozmaring, a kakukkfű, a zsálya, a levendula a Lamiaceae családba tartozik.
Már az ókori görögök, rómaiak is sikeresen termesztették fürdéskor, ruha- és ruhamosás során. Az egyiptomiak pedig a növény különböző részeit, a balzsamozás során nyert illóolajat használták fel.
Sok évszázaddal később (több mint 3000 évvel), amikor felnyitották a fáraók elveszett sírjait, a régészek érezték a levendula bódító illatát, amely a maradványokból áradt.
A középkori Európában, amikor a területén aktív „boszorkányüldözést” folytattak, az emberek a levendula segítségével próbálták megvédeni magukat a negatív természetfeletti erők hatásaitól.
Tekintettel arra, hogy varázslatos hatása van, kis fűcsomókat akasztottak a bejárati ajtóra, az egész házban, csokrokat vittek magukkal.
Ezenkívül „a szerelem virágának” tartották, amellyel fokozhatja a szerelmi varázslat hatását vagy prófétai álmot okozhat.
Számos országban hazánkban is a levendula termesztését egyre nagyobb méretekben végzik.
A kapott nyersanyagokat illóolajok előállítására, gyógyszerek előállítására használják. Kertészek és amatőr kertészek is foglalkoznak a termesztésével a telkeiken.
A méhészek, méhészetek közelébe ültetik, mert a levendula kiváló méznövény, és a levendulaméz nemcsak kiváló gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, hanem kellemes, szokatlan aromája miatt igazi ínyencségnek számít.
A levendula illóolaj egy erős anyag, amely befolyásolja az emberi idegrendszer teljesítményét.
Nyugtat, segít oldani a stresszt, ellazít, növeli a hatékonyságot.
Ugyanezek a tulajdonságok azonban a szervezet negatív reakciójához is vezethetnek, különösen terhes, szoptató nőknél, abortusz után, vas- és jódtartalmú gyógyszerek szedése közben.
Az allergiásoknál veszélyes allergiás reakciókat válthatnak ki.
Ezért a levendulakészítményeket tartalmazó gyógyszerek használatának megkezdése előtt feltétlenül konzultáljon orvosával, és végezzen vizsgálatot az illóolaj érzékenységére.
Vigyen fel egy kis csepp olajat a csuklójára, a kar belső ráncára, és várjon néhány órát. Ha a bőr kipirosodik, akkor a gyógyszer használatát el kell hagyni.
A levendula gyógyító, aromás és egyéb jótékony tulajdonságokkal rendelkezik, ezért több évezrede óta széles körben alkalmazzák az emberek az élet különböző területein.
Még nagyanyáink és dédanyáink is használták a levendulát a lepkék elriasztására, a lenvászon és felsőruházat ízesítésére.
Ehhez a növények szárát a levelekkel és virágokkal együtt gondosan levágták, megszárították és a komódok fiókjaiba, a szekrények polcaira fektették.
A mai napig az ingatlanok udvarán gyönyörű bokrokat használnak a tájtervezésben.
Sok kertész használja a levendulát a saját kertjében szegélynövényként, és a kerti utak szélére ülteti.
Az esszenciális levendulaolajat széles körben használják a kozmetikai és parfümiparban.
Attól függően, hogy a növény mely részeit kívánja megmenteni téli használatra, az alapanyagok betakarítása a fejlesztés különböző fázisaiban történik.
A leveleket késő tavasszal, a virágzás megkezdése előtt gyűjtik, és a virágokat egy héttel a virágzás kezdete után, reggel, a virágok nyílásakor vágják le.
Az összegyűjtött anyagot napfénytől távol, jól szellőző helyen szárítják meg: lombkorona alatt vagy a padláson. A leveleket vékony rétegben lapos felületre fektetetik, a kalászokat kis kötegekbe kötve felakasztják.
A jól megszáradt virágokat és leveleket sötét üvegedényekben, papírzacskóban, vászon- vagy pamutzacskóban tárolják hőtől és fénytől távol.
A szárított virágokat gyógyászati alapanyagként használják, teához adják. A leveleket felhasználás előtt porrá zúzzák, és a főzési folyamat során ízesítik az ételekhez.
A fűszer fanyar ízű, kellemes keserűséggel és nagyon erős, élénk illatú.
Összességében a levendula egy sokoldalú, izgalmas és jótékony növény, érdemes szerelembe esni vele.
Mostanában olvasták